Pilatest az olimpiára! Vagy mégse?

?

Itthon ülök egy tál édességgel betegen, és nézem, ahogy olimpikonjaink hihetetlen teljesítményt nyújtva mozogják ki magukat, míg én itthon pihengetek :) A viccet félretéve, sok olimpiai közvetítést nézve eszembe ötlött, hogy miért nem olimpiai sportág a pilates, illetve érdemes-e egyáltalán ezen gondolkozni.

Köztudott, hogy az olimpiai felkészülési program részeként sok élsportoló választotta a pilatest a kiegészítő mozgásformának. A blogon is sokszor említettem már, hogy mind a modern pilates kialakulásának történetében, mind mai célkitűzéseiben számos olyan alapelv szerepel, ami kiválóan alkalmassá teszi erre a feladatra.

Lolo Jones, az USA gátfutó sztárja pilatessel is
készül az Olimpiára (forrás: http://pilates.about.com) 

A pilates segíthet például az mozgás fókuszáltságának és az erőkifejtés precizitásának fejlesztésében, a légzéstechnika javításában, a nyújtással kiegészülő erősítésben, és mindenek előtt a sérülések megelőzésében és gyorsabb regenerációjában. Egyértelmű, hogy a pilates individuális technikája segíthet a csúcsteljesítmények elérésében. De elképzelhető-e a pilates, mint önálló olimpiai sportág? Az olimpiai szereplés számos pozitív hozadékkal járhat, pl. 

• népszerűsít, az olimpia az egyik legnagyobb reklám magának a sportnak és az adott sportágaknak, sokan ennek hatására kezdenek el sportolni
• több pénz jut olyan sportra, ami nem az extrémitásról szól
• a verseny hozzájárul a sportág további fejlődéséhez -- mint például a torna esetében, ahol az új gyakorlatok a világversenyeken azokat először bemutató sportoló nevét viselik 

Az első kérdés a kvalifikációval kapcsolatos. Az olimpiai sportágak listája nem zárt, a NOB bírálata alapján négy évente kieshetnek és bekerülhetnek új sportok az olimpiai repertoárba. Az új sportok általában introductory, azaz bevezető státuszt kapnak, gyakran csak azért veszik be őket egy játék erejéig, hogy a helyi, vagy a kevésbé népszerűtlen  mozgásformákra felhívják a figyelmet. De mi kell ahhoz, hogy egy új sport igazi, aranyéremmel jutalmazható olimpiai sporttá váljon? Kevés egyértelmű információt találtam erre vonatkozóan, de annyi biztos, hogy nemzetközileg elterjedtnek, népszerűnek és jól szervezettnek kell lennie. Ha végiggondoljuk, ez mind igaz is a Stott® pilatesre, egyre több helyen gyakorolják, nemzetközi hálózatba szerveződik, és, bár országos szövetségek nincsenek, jól szervezett képzési rendszerrel rendelkezik. A módszer tagolt ugyan, de jól követhető alapszabályokra épül és általánosan elfogadott gyakorlatrepertoárral rendelkezik.  

A pilates, bár nem versenysport, hasonló lehetne a tornához vagy a műkorcsolyához: egy pontozásalapú rendszerrel összemérhetővé válhatnának a teljesítmények a gyakorlatok nehézsége és az elkövetett hibák szerint. Nem hiszem, hogy akadályt jelentene, hogy a pontozásra jelenleg nincs kidolgozott rendszer, hiszen pont ez az egyik funkciója az olimpiának: visszahat magára a sportra is, és tovább fejlesztheti, új figurákat és jobb teljesítményeket inspirálhat.

Magyar Zoltán tornász kétszeres olimpiai bajnok,
számos technikai újítás fűződik a nevéhez
(forrás:  http://osszefogas.lapunk.hu/  ) 

Persze pár probléma bennem is felmerült a gyorsan lefuttatott gondolatkísérletem során. 

Egyfelől felvetődött, hogy elég nehéz-e a pilates ahhoz, hogy a legjobbak versenyezzenek az arany medálért. Ez elsőre buta kérdésnek tűnhet, főleg azok számára, akik már átéltek fejlődést a pilatesben, egy egyszerű gyakorlat is hirtelen nagyon nehézzé válhat, ha az ember betartja az alapelveket és végig kontrollban marad. Ugyanakkor látványosak-e ezek a különbségek annyira, hogy pontkülönbségeket eredményezzenek? Vagy az eredeti gyakorlatok talaján fejlődhetne ki egyfajta tornász, akrobatikus vagy táncos pilates? De az már nem lenne ugyanaz a pilates...

Ellenérvként szolgálhat, hogy számos furcsa sportág szerepelt és szerepel most is a nyári olimpiai játékokon. Vegyük például a trambulint. Ne mondja nekem senki, hogy a trambulinon való ugrabugra (amit BTW imádok!!!) egy összetettebb és nagyobb népszerűségnek örvendő, kiterjedtebb hagyományokkal rendelkező sport lenne, mint a pilates. Ugyanakkor a levegőben töltött idő mérésével elérték, hogy a mozgásteljesítmény jól operacionalizálható legyen, más szóval, hogy szakszerűbben el lehessen dönteni, hogy ki volt jobb az adott mozgásból. 

Trambulinsport (forrás: index)

Azonban a pilates olimpiára való delegálásának problémája szerintem nem a kvalifikálhatósággal kapcsolatos. Az olimpia szellemisége megköveteli a legeket és az -bb-eket. A pilates azonban nagyon más alapelveken nyugszik, ezt a sportot pont az olyanok kedvéért alakították olyanra, amilyen, akik néha a csúcsteljesítmények érdekében túlhajszolták a testüket. A félreértések elkerülése végett nem arra akarok utalni, hogy a pilates, vagy a hozzá hasonló jóga és űzői "emelkedettebb" vagy értékesebb mozgásformát művelnének. Egyszerűen más a háttere és mások a megvalósítandó céljai a pilatesnek mint mondjuk a 200 méteres mellúszásnak (ez úton is gratula Gyurta Dánielnek!! :)). 

HM, ez egy kicsit off, de ki ne értené meg :D
(forrás: MTI Fotó: Illyés Tibor)

Ugyanakkor azt se gondolom, hogy ez másodhegedűssé tenné a pilatest az olimpiára delegált sportokhoz képest. Sokszor bizonyítást nyert, hogy az élsport összességében inkább káros az egészségre, mint a "szimpla", de rendszeres testmozgás. A pilates mint élsport ezért egy meglehetősen furcsa felvetés. A kérdés az lehetne, hogy a pontrendszerbe delegálhatóak-e olyan egyértelműen tapasztalható, de nehezen tetten érhető értékek, mint a testtudatosság és a kontroll, ami alapvető a pilates kivitelezésének szempontjából. Ha viszont ez sikerülne, ha ez a megközelítés is meg tudna jelenni az olimpián, az talán felhívná a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben nem csak a miliszekundumokban kifejezhető, végletekig elvitt teljesítmény érték. 

Pilates balerinát edz (forrás:  http://www.mgmpt.com/id2.html  )

Remélem tetszett a mini gondolatkísérlet, szívesen olvasnám a Ti véleményeteket is!