A levegővétel során figyeljünk arra, hogy
- Vegyünk levegőt
Mindennél fontosabb, hogy egyáltalán lélegezzünk, biztosítsuk a megfelelő mennyiségű oxigént az izmaink számára, ami az aerob, tehát méreganyag-felhalmozódással nem járó energiaforgalom alapja. Ez egyszerűbb feladatoknál nem szokott gondot okozni, ugyanakkor én is gyakran veszem észre magamon, hogy egy bonyolultabb gyakorlat kivitelezésénél annyi mindenre összpontosítok, hogy beszorul a levegő. - A belégzés orron át, a kilégzés szájon át történjen
Nem tulajdonítok túl nagy fontosságot ennek a szabálynak,de az tény, hogy az orrunkon át vett levegőt megszűrjük, felmelegítjük és bepárásítjuk, míg a szájon át vett levegőt nem. Ha a kifújásnál csücsörítjük a szánkat, akkor egy természetes csövet képzünk, így a levegőt nem akadályozzuk a szabad áramlásban - Hova vegyük a levegőt? Hátulra-oldalra!
Erre talán ezt a legnehezebb megtanulni, ugyanis a levegővétel helyével kapcsolatban - hiába vegetatív, akarattal kevéssé szabályozható, funkció - is kialakul egyfajta egyénre rendelkező szokás: a nők leginkább a hasukba, a férfiak pedig a hasukba vagy a légút felső, ún. thorakális szakaszába szokták venni a levegőt. Ilyen szokásokra erősítenek rá az egyéb hobbitevékenységek, pl. a jóga vagy az éneklés, mindkettő azt sugallja, hogy a levegőt a hasba kell venni. Nem így a pilatesnél! A pilatesben úgy gondolkozunk, hogy a tüdő hátulsó oldalsó részébe érdemes a levegőt venni, mivel a) itt érhetjük el a maximális tüdőkapacitást b) a hasizmunkat gyakran használjuk vagy a stabilizációhoz, vagy ténylegesen azt akarjuk dolgoztatni, viszont, ha odavesszük a levegőt, akkor a háromrétegű hasizommal végezhető izommunka csak a felületes izmokra fog korlátozódni. A légzést nehéz átállítani, ezért általában taktilis úton tanítjuk: az instruktor tapintással mutatja meg, hogy hova kell venni a levegőt. - Légzés sorrendje: flexiónál ki, extenziónál be
A légzés sorrendjét általában a pilates instruktor diktálja, akár személyi edzésről, akár csoportos óráról van szó. Kezdőknél gyakran nehézséget okoz, hogy minden apró instrukcióra egyszerre koncentráljanak, így általában összekeveredik a kilégzés és a belégzés sorrendje. Ezt persze kezdetben nem baj: elég, ha észben tartjuk az első pontot. Később azonban a légzés sorrendjének betartása sokat könnyíthet vagy akár nehezíthet is a feladaton. Olyan módosítások is léteznek, amikor a hagyomásnyos légzési sorrendet megcserélve egy légzési ritmus a staibilizációt elősegíti, de a feladatot önmagában nehezíti. Ugyanakkor van egy olyan konvenció, amit instrukció híján, otthoni gyakorlatvégzés esetén is érdemes " emlékezeti kapaszkodónak" figyelembe venni.
A pilates esetén gyakori, hogy abban az esetben, amikor a bordakosarat a medencéhez közelítjük, a mellkast zárjuk, tehát a gerinc hajlító, domborodó (flexió) mozdulatot végez, akkor kilélegezzük a levegőt. Ha belegondolunk, akkor ez teljesen logikus: ebben a pózban szinte kinyomjuk a hasban és a légutakban lévő levegőt. Abban az esetben, amikor ellenkező, a gerincet a medencétől távolító, homorító, feszítő (extenzió) gyakorlatokat végzünk, akkor belélegezzük a levegőt, hiszen a mellkasunkat is megnyitjuk, nagyobb tüdőkapacitás áll rendelkezésre az inspirációhoz :-) - Légzésszám: a könnyítés-nehezítés eszköze
A komplexebb feladatokat általában el lehet végezni hat/négy és két légzéssel is. Teljesen más élmény, amikor nagyobb a légzésszám: így van időnk és oxigénünk a kivitelezésre, nyugisabb a feladat és jobban elősegíti, hogy a stabilizációra koncentráljunk. Az ún. power módosításokban azonban inkább a tempón és az állóképességen, valamint az erőnlét elősegítésén van a hangsúly.
Remélem hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést! :-)
http://www.youtube.com/watch?v=8MMc3f588yc
VálaszTörlés:) :) :) :) :) :) :)